Az ember legjobb barátai

Bár ma már rengeteg helyen publikálunk állatorvosi cikkeket, mégis meglepő módon maradtak olya tévhitek a kutyások körében, amelyeket szeretnék az alábbi írásommal eloszlatni.
-Ha a kutyám először egy korcs kutyától szül kölyköket, akkor utána nem lehetnek fajtatiszta kölykei. Természetesen nem igaz. Ha egy drága fajtatiszta kutyát életében először a legrondább keverék kutya fedezi be, akkor is szülhet a későbbiek során fajtatiszta kölyköket egy fajtatiszta apától. Gondoljon csak bele, ha egy hölgy első gyerekének néger az apja, ezután nem lehet a fehér hölgynek fehér gyereke?
-Először engedem a kutyámat szülni, csak utána vágatom ki. Biológiai és állatorvosi szempontból nem szükséges, hogy az ivartalanítási műtétet megelőzze egy ellés. A kutya viselkedésében sem lesz különbség, ha egy szülés után vagy szülés nélkül ivartalanítjuk. Sőt egyes vélemények szerint a korai ivartalanítás (early spaying) számos előnnyel bír, pl. már öt éve sokat halottam erről a módszerről az Amerikai Egyesült Államokban, amikor a kisállatklinikán nap, mint nap hallottam, hogyan beszélte rá az állatorvos a kutyatulajdonosokat erre a beavatkozásra. A módszer hívei szerint a szuka kutyát már négy hónapos kortól lehet ivartalanítani. Szerintük ugyanis az így ivartalanított kutyáknál kevesebb a tejmirigy-daganat, az állat jóval tovább marad játékos, a csontok növekedése időben elhúzódik és az állat várható életkora növekszik.
-Nem engedem kivenni a műtét során a petefészkeket, csak elkötni, mert ez kíméletesebb. Rosszul járna, ugyanis az elkötés súlyosabb szövődményekkel jár, mint a petefészkek eltávolítása. A későbbiek során nagy eséllyel előfordulhat, hogy kutyáját petefészek-ciszta, -gyulladás vagy daganat miatt újra műteni kell. Arról nem is beszélve, hogy az elkötés nem akadályozza a tüzelést.
-Szegény kutyám álterhes, simogatom egy kicsit, majd elmúlik. Ne tegye, ugyanis ha túl sokat törődik az álvemhes kutyával, a tünetek még erősödhetnek is.
-Nem kell féregirtót adni a kutyámnak doktor úr, rendszeresen adok neki fokhagymát. A közhiedelemmel ellentétben a humán féregtelenítők, pl. a Vermox tabletta és a fokhagyma nem alkalmas kutyák féregtelenítésére. Ez a tévhit valószínűleg onnan ered, hogy a vámpírokat, rossz szellemeket, férgeket fokhagymával próbálták a középkorban elűzni. Megjegyzendő, hogy azokat a kutyákat is kell féreghajtani negyedévente, amelyeket nem visznek ki a szabadba, ugyanis cipőtalpon, ruhákon, egyéb ragályfogó tárgyakon az ellenálló féregpeték bevihetők a lakásba. Tanácsos lenne a félévenkénti bélsárvizsgálat elvégeztetése az állatorvosok által még azoknál a kutyáknál is, amelyek semmiféle rendellenességet nem mutatnak.
-Doktor úr! Ne adjon a kutyámnak egyéb oltást, csak a kötelezőt, öreg ez már. Az egy évnél idősebb kutyákat is mindenképpen ajánlatos évente a fertőző betegségek ellen beoltatni (a tíz évnél idősebbeket is!), ugyanis a betegség elleni védő ellenanyagszint lecsökken, és az egy évnél régebben adott vakcina már nem vagy csak nagyon-nagyon csekély mértékben véd a betegség ellen. Még akkor is, ha kutyája állandóan csak lakásban tartózkodik, ugyanis léteznek nagyon ellenálló és ragályos kórokozók.
-Kivárom, amíg letelik az egy év kutyám oltásainak tekintetében, nehogy baja legyen. Nem kell pontosan kivárni az egy évet, a ma használatos oltóanyagok ártalmatlanok, ezért kutyája nincs veszélynek kitéve, ha előbb kapja meg az ismétlő oltásokat.
-Ha szomjaztatják a kutyát, vagy ha nyers húst, illetve követ eszik, akkor veszett lesz. A veszettséget vírus okozza, ami leggyakrabban harapással terjed. A hosszú ideig szomjaztatott kutya is viselkedhet veszett módon, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy kutyánk megveszett. A kőevés nem oka, hanem következménye lehet a veszettségnek, ugyanis a veszett, tudatzavaros állat lenyelhet ehetetlen tárgyakat. Ellentétben más vírusos betegségekkel, a veszettség ragályfogó anyagokkal (pl. nyers hús) nem terjed, mert a vírus nem olyan ellenálló.
-Nem etetem nyers hússal a kutyámat, mert vérengzőbb lesz. Természetesen nincs összefüggés a viselkedés és az etetett étel között, egyes húsokat (pl. csirkefej, -nyak, -láb, -farhát) kaphat esetleg nyersen is kedvencünk, de a sertéshúst és a vadat feltétlenül főzzük meg.
-Nem kövér ez a kutya doktor úr, alig eszik. Amikor meg olyan szépen kér enni, megszakad a szívem, ha nem adok neki. Az elhízásra hajlamos nagy testű kutyák általában rövidebb ideig élnek, mint a kis testű, nem elhízott kutyák. Kutyáink életkorát számos külső tényező befolyásolja. A természetellenes tartásmód, a kevés mozgás, a nem megfelelő táplálék, a stressz, stb. mind-mind egészségrontó tényező. Az elhízás megrövidítheti a kutya életét, szívbetegséghez, májelégtelenséghez, cukorbetegséghez vezethet. Ha a kutya nagyon kövér, az alkalmazandó fogyókúrát mindenképpen beszéljük meg az állatorvossal. Az ízületgyulladás különböző formái nem kevés kutyának keserítik meg az életét. Ezekre a betegségekre nincs igazán hatásos gyógymód, a fájdalmak esetleg modern állatgyógyászati fájdalomcsillapítókkal enyhíthetőek, az érintett ízületek mozgékonysága fokozható, a bicegés csökkenthető, a kutya szívesebben fog mozogni. Nagymértékben enyhíti a fájdalmakat, ha a kövér állatot fogyókúrára fogjuk, ezáltal csökken ugyanis az ízületekre nehezedő súly. A nagyon elhízott kutyáknál heti egy koplalónap is beiktatható.
-Száraz a kutyám orra, biztos lázas. Csak a 2 perces, digitális hőmérővel végbélben mért testhőmérséklet a mérvadó, nem az, hogy meleg a kutya vagy száraz az orra. Sok probléma, baleset is származott már abból, hogy az óvatlan gazda nagy adagban adott emberi lázcsillapítót lázasnak vélt társának.
-Ne nyomja ki a kutyám bűzmirigyét, mert akkor mindig baj lesz vele. Amíg nincs olyan jel (bőrgyulladás, szőrhullás, a hátsó régió vakarása és nyalása, stb.), addig természetesen nem kell bántani a bűzmirigyeket. De ha szakszerűen végzik a bűzmirigy kiürítését, az nem okoz bajt.
-Már volt többször altatva a kutyám, ezért nem vállalom a műtétet. A ma használatos altatószerek igen biztonságosak, nem terhelik meg a szervezetet, ezért a kutyákat életük során jó néhányszor lehet biztonságosan altatni. Persze a túl gyakori altatásnak, valamint öreg, beteg és elhízott állatok altatásának nagyobb a kockázata.
-A kutya rossz szokása, hogy elássa a csontot és megeszi az ürülékét. A felesleges táplálék elásása a kutyáknál ősi ösztön. Ha azonban ez gyakran ismétlődik, csökkenteni kell az élelemadagot. Az ürülék pedig tartalmaz olyan anyagokat, amely a kutyák számára hasznosítható. Ez a viselkedés hívhatja fel a figyelmet pl. a kutyák rosthiányára.
-Vakaródzik a kutyám doktor úr, adjon valami bolhaellenes szert. Ha egy kutya vakaródzik, annak számos oka lehet (pl. bűzmirigy gyulladása, bélférgesség, külső hallójárat gyulladás, allergia, különféle külső élősködők, gombák, stb.).
-Nyalja a sebét, hogy gyorsabban gyógyuljon. A kutya szájában lévő nyál sok veszélyes sebfertőzést okozó baktériumot tartalmaz. Különösen káros, ha a gyógyuló műtéti seb nyalását nem akadályozzuk meg.
-A sajtetetés miatt a kutya elveszti szaglását. A tévhit valószínűleg azzal kapcsolatos, hogy finom szimatú nyomozókutyák szaglóteljesítményét valóban ronthatja átmenetileg a sajtetetés.
-A cukoretetés vakságot okoz. A tévhit alapja az, hogy a cukorbetegség bizonyos eseteiben a tünetek között a szemlencse elhomályosodhat (szürke hályog). A cukoretetés szükségtelen ugyan, de vakságot nem okoz.

Dr. Horváth Dávid

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat