Az ember legjobb barátai

Azzal, hogy a kutyákat egyre inkább, elsősorban kedvtelésre nem pedig feladatok ellátására tartják az emberek, romlik a fajták funkcionális helyzete és az egyedek többsége „munkanélkülivé” válik. A foglalkoztatottság hiányából adódóan az állatnál idegrendszeri problémák léphetnek fel, melyek bizonyos mértékben kiszámíthatatlanná tehetik némely egyed reakcióját, akár szeretett gazdájával szemben is. –mondja a kutyák viselkedését, hivatásából adódóan kitűnően ismerő ebtenyésztő, Kovács László, aki azt vallja, a kutyaharapások a legritkább esetben adódnak a kutyák hibájából. A szakember, tények ok-okozati levezetésével és példák bemutatásával segít átlátni az idáig vezető folyamatokat és feltárni, milyen összefüggés lehet a fajtatisztaság és a kutyaharapások között.


Ember tervez és végez

A fajtatiszta kutyák kitenyésztése során az ember évszázadokon keresztül szelektálta a tenyészebeket azon tulajdonságaik alapján, amelyek továbbörökítése fontos volt számára ahhoz, hogy olyan kutyát hozzon létre, amelyet bizonyos feladatok ellátásához (őrzés-védés, terelés, szánhúzás, vadászat, stb…) saját szolgálatába tud állítani. Az elmúlt évtizedekben azonban a világ fajtatiszta kutyáinál sorra válnak feleslegessé az imént említett tulajdonságok, ugyanis a kutyák nagy része ma már csupán kedvtelésre tartott. Igen ám, de az évszázadok bevésődéseit nem tudja felülírni néhány kutyaöltő. Az ember által kialakított, aztán éppen az ellenkező irányba fordított folyamat, amelynek jelenlegi szakaszában a kutyák „állástalanná” válnak, rossz hatással van az állatokra...